„Lenni vagy nem lenni, …” ez itt a kérdés, és nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt négy-ötszáz év alatt nem sokat vesztett az aktualitásából. A filozófálgatással viszont nem sokra megyünk, ha az elméletből nem lesz gyakorlat, de megtaláltam a módját, hogy fordíthatom le ezt a kérdést hétköznapi nyelvre: Egy betü cserével….

„Tenni vagy nem tenni”

A válság évei alatt a cégek sok olyan változtatást megléptek, ami hatékonyabbá tette a működésüket. Lehet, hogy csak azért nem lépték meg korábban, mert kényelmesek voltak? Ha korábban megcsinálták volna, többet nyertek volna vele!

Sok olyan adatunk van, amit nem használunk. Tudjuk, hogy ha kevesebbet ennénk és többet mozognánk, jobban néznénk ki. Tudjuk, hogy ha jobban megterveznénk az életünket, kevesebb lenne a stressz, stb., stb…

Miért kell ahhoz egy gazdasági világválság, hogy alkalmazzuk, amit egy jobb működés eléréséről tudunk?

Ha kiélezödik a helyzet egy cégnél, és felmerül a „lenni vagy nem lenni” kérdés is, akkor elég gyorsan „tenni vagy nem tenni” lesz belőle.

Aztán, ha a problémákat mégsem sikerül elég jól kezelni, és a nehézségek maradnak, jön a magyarázat, amit mindenki megért: „Persze, válság van…” Ennek a gondolatmenetnek pedig egyenes követlezménye, hogy amíg válság van, nem is lesz jobb, és nem marad más, mint hibáztatni, mondjuk a politikát vagy bármi mást.

Mennyivel kellene nagyobb bevétel a cégedben, hogy jobban érezd magad?

Olyan nehéz pár vevővel többet elérni?

Nagyon jól tudod, hogy mit kell csinálni: több potenciális vevőt elérni, jobban komunikálni velük, jobban szolgáltatni nekik…

Folyamatosan keresd és találd meg a módját, segítek!

Ne várd a fellendülést, hanem csináld…!

{jcomments off}